Magyar szemmel külföldön

Gondolatébresztő beszélgetések divatról, fenntarthatóságról, életstílusról

2022. január 14. - Gabi Walek

A Nemzeti Divat Liga Magyarország Egyesületnek és a Fashion Revolution Hungary csapatának tagjai és önkéntesei közül sokan tanultak vagy dolgoztak külföldön, vagy éppen most is külföldön tartózkodnak, sőt több tervező egy új országban megkezdett karrierje után a letelepedés mellett döntött. Mi motiválta őket erre a lépésre? Milyen tapasztalatokat és információkat tudnak átadni az adott országról azoknak, akiket a fenntarthatóság, kreativitás, divat és művészet érdekel vagy már ezen a területen dolgoznak itthon? Erre keressük a válaszokat a blogban.

MÁSODIK INTERJÚ - Udvar Henriette Tímea, az UHT divatmárka megálmodója - Svédország

Kérlek mesélj magadról, hogy kerültél ki Svédországba? Előtte mit tanultál, mivel foglalkoztál Magyarországon és most mit csinálsz Svédországban? Hogyan kapcsolódtál a Nemzeti Divat Liga Magyarország Egyesület és az Fashion Revolution Hungary csapatához?

Budapesten a Budapesti Divatiskolában végeztem stylist és divattervezőként, majd Szombathelyen tanultam tovább kézműves szakon szövött-nyomott textiltervezőként, akkor még a Nyugat Magyarországi Egyetemen, mely később beolvadt az ELTE-be, így a diplomám már ELTE-s lett.

A diplomamunkám elkészítésével egyidejűleg indítottam az UHT márkát 2014-ben, amikor még szalon vezetőként dolgoztam egy jól menő budapesti esküvői szalonban. Imádtam ott dolgozni, imádtam a ruhákat, a kollégákat, a vendégeket és rengeteget tanultam. Szerencsés lehettem, mert elkísérhettem a főnökeimet a Milanói esküvői divathetekre és közösen választhattuk ki az aktuális kollekciót. Így jobban beleláthattam a nagy divatházakba és ezen a vonalon dolgozó tervezők munkájába is. Később a szerelem hozott Svédországba először, de hamar bebizonyosodott, hogy nem működőképes a kapcsolat, így ismét Budapesten kötöttem ki egy másik esküvői szalonban, egy kisebb cégnél, de mivel ott nem adtak előrejutási lehetőséget számomra, így ismét más irányt vett az életem és visszatértem - immár egyedül - Svédországba. Az addigi elkészült kollekcióimat magammal hoztam, hiszen ezekkel még teveim voltak.

A tiszta környezet, a szeretetteljes emberek és az elfogadás volt eslősorban, ami visszahúzott. Beleszerettem a környezetbe, a csendbe és a kreativitásomnak semmi sem állt útjába, hiszen itt szárnyalhatott, pedig akkor még csak épp, hogy elkezdtem beszélni a nyelvet. Angollal Svédországban nem érvényesül az ember sokáig, ha itt tervezi a jövőjét. Munkát kellett találnom a megélhetésem miatt, így végül egy megtisztelő tanári állást fogadhattam el, amit a munkáltatói központ ajánlott. (Gondolom, már elegük lett belőlem, mert minden héten zaklattam őket, hogy üzletet akarok nyitni, mert meg kell élnem és segítsenek).

2017-ben a szülinapom Máltán töltöttem, ahol egy régi jó ismerősömmel, Szépligeti Ágnessel (szintén tervező) találkoztam, aki benne volt akkor a Divat Ligában és tőle érdeklődtem, hogy hogyan lehetne nekem is bekerülni. Ő ajánlott téged, mint a Divat Liga elnökét. Azonnal írtam is neked, de akkor valamiért a sors úgy akarta, hogy még ne kapcsolódjak a munkátokba. Ezután még sok mindent tanultam és 2021-ben ismét írtam neked, felhívtál és megerősítetted, hogy van helyem köztetek és csatlakozzak hozzátok. Elkezdtem önkéntesként dolgozni a Fashion Revolution csapatában és azóta az UHT márkám már bemutatkozott a Divat Liga színeiben tavaly a Global Sustainable Fashion Week eco divatbemutatóján és most januárban, immár másodszor az szingapúri ASEAN International Digital Fashion Weeken is.

Még többet és még többet akartam tudni és tenni a világunkért, a divatért, a fenntarthatóságért, ezért elkezdtem divat és textilipari fenntarthatósági fejlesztőnek tanulni itt Svédországban, Borås-ban a Nordiska Textilakademi-n, amit márciusban fejezek be és már gondolkodom azon, hogy hogyan tudom majd kamatoztatni ezt a tudásom, de ami még fontosabb, hogy mit tegyek a fenntarthatóságért. Egy zöld élet, visszatérés a természet adta csodáihoz és a tisztelethez, ez minden, ami a vágyam.

A skandináv államokban, így Svédországban, ahogy már te is tapasztalod, a környezettudatosság, a természet szeretete és fenntarthatóság kiemelt szerepet játszik. Te hogy látod ezt és milyen pozitív példákat tudsz említeni, amelyek a saját mindennapi életedhez kapcsolódnak?

Első benyomásom, amikor Malmö-ben kezdtem dolgozni egy esküvői ruhaszalonban az volt, hogy rengetegen járnak biciklivel a munkahelyre dolgozni és olyan óriási bicikli parkolók vannak, hogy az hihetetlen volt számomra. Sokan használják a tömegközlekedést, ami biogázzal vagy elektromosan működik, így sokkal tisztább a város levegője. A másik, ami szintén elsőre szemet szúrt, hogy a szemetet elégetik és ebből az energiaforrásból kapják a települések a fűtést. Külön szortírozzák a szemetet már a lakásokban és a házakban. Kommunális szemét, műanyag, üveg, papír, komposzt, porcelán és még sorolhatnám. Az emberek nem lusták elvinni a kijelölt helyekre, mert otthon csak 2 max 3 különböző szemetet tudnak szortírozni, amit a városvezetés elszállít, a többit pedig lerakó helyekre kell vinni, mindenki magának oldja ezt meg.

Sok „second hand” van, ahol nem csak ruhákat hanem bútortól elkezdve lámpák, bakelit lemezek és egyéb apróságokig lehet megtalálni. Nagyon tetszett ez! Így én ilyen helyekről is rendeztem be a lakásom és egyáltalán nem mondaná meg senki, hogy nem az IKEA-ból vásároltam. Sok svéd szeret hétvégén ilyen „loppis”-okra (bolhapiacokra), akár több 10 km-t is utazni, hogy találjon valami kiválóságot vagy berendezze a nyaralóját vagy a hajóját.

Rengeteg egyéb is van, amit meg lehetne említeni, de azt hiszem már így is elég hosszúra nyúlik a beszámolóm.

Mennyire jellemző a svéd vásárlókra az öko szemlélet? Mit tapasztalsz, milyen vásárlói szokások vannak, mennyire jellemző az öko/fenntartható divat? A kovid hogyan változtatta meg az emberek érdeklődését a divat iránt, változtak-e pld. a vásárlási szokásaik (esetleg kevesebbet, inkább fenntarthatóbb terméket vesznek stb.)?

Már az általános iskolákban tanítják a diákokat a környezettudatosságra, követik a híreket heti szinten, figyelve ebben is a gazdaság fejlődését. Kielemzik a fenntarthatóság kérdését különböző területeken, így azt gondolom, hogy már időben el lett/lesz ültetve valamennyire az emberekben, hogy mennyire fontos ez. A felnőttek számára fontos a jó minőség, szívesen vásárolnak inkább kevesebbet, de jót, mint sokat és szívesen vásárolnak saját, hazai termékeket, hogy a saját gazdaságukat támogassák. Igaz megtehetik, hogy több jó minőséget vegyenek, de mindenképp fontos a kevésbé halmozás és a hagyományos is.

Sok mindent online vásárolnak, de gyakorta odafigyelnek, hogy svéd forgalmazótól vagy gyártótól származzon a termék. A Covid még jobban megnövelte az online vásárlást, mert így elkerülhették a személyes találkozásokat és kényelmesebb az otthon melegéből egy-két koppintással haza hozatni a dolgokat, sőt még a hétvégi nagybevásárlást is. Bár az utóbbi inkább az idősebbekre vonatkozik, tapasztalataim alapján, de a fiatalabb korosztály is szívesen él a lehetőséggel. Az üzletekben a kulturáltság volt/van a jellemző a járványhelyzet alatt is. Szépen betartva a távolságot.

A szociális háló nagyon fejlett és nagyon pozitív dolgokat tudok mondani róla, mert a covid alatt, akinek volt munkája, azt inkább biztosították affelől, hogy ha beteg akkor maradjon nyugodtan otthon, pihenje ki, ne stresszeljen, a munka megvárja. Erre nagyon jól képzett cégek vannak, ha betegség van, akkor küldenek helyettesítő személyzetet. Nem kellett aggódnia az illetőnek, hogy hogyan lesz pénze vagy Isten ments elveszítheti a munkáját. Akadt persze utóbbira példa is, de a környezetemben szerencsére nagyon kevés és az sem igazából e miatt.

Hol vásárolnak legszívesebben a fiatalok, vannak-e használtruha boltok, ezek mennyire népszerűek? Biztos hallottál róla, hogy egyre többen szeretik itthon a Swappis ruhaboltot, amelynek a tulajdonosa Svédországban élt és ott már nagy sikerrel valósította meg a "ruhaforgó" koncepcióját.

Sajnos, az efféle kereskedelemről nincs sok pontos információm, de tudom, hogy itt is létezik és szoktam hallani főleg a már középiskolás vagy egyetemista diákoktól, hogy vannak online használt ruha butikok is és ilyen ruha csere lehetőségek. Ami nagyon menő és személyesen is van tapasztalatom, az a Facebookon különböző kereskedő csoportok, ahol potom árakért adnak és vesznek dolgokat, vagy akár cserélnek ruhákat. Vannak olyanok is, hogy egy egész szatyor ruhát ad néhány 100 kr-ért, amiben igazán komoly márkák is vannak, Odd Mollie, Gina Tricot, Gap stb.

Mi a helyzet a fast fashion-nel Svédországban? Esetleg hallottal a legismertebb svéd fast fashion cégnek, a H&M-nek a problémáiról? Én egy érdekes korábbi cikket olvastam, amely már a pandémia hatását tükrözi az ismert svéd áruházlánc pénzügyeivel kapcsolatosan, ami azért elgondolkoztató: https://novekedes.hu/elemzesek/regota-ota-nem-latott-melyponton-a-hm-vege-lehet-fast-fashion-koranak

A H&M-ről a fenntarthatósági tanulmányaim során nagyon sokszor találkozom, sőt írtam tanulmányt is róla, de még nem találkoztam ezekkel a jelentésekkel, így elképedve állok a cikk előtt, ami nem jelenti persze azt, hogy nem lennének gondjaik a bevételekkel kapcsolatosan, de véleményem szerint az átálláshoz ezt le kell nyelniük. Sok mindent kell megújítaniuk és átértékelniük. Ezen már dolgoznak is, de az AGENDA 2030, FN:s hållbarhetsmål vagyis az ENSZ fenntarthatósági célja 17 különböző feltételből áll és ezeken belül 169 rész célból, amit teljesíteni kell a már működő cégeknek is. A legegyszerűbb a H&M-nek is, ha a legfontosabb dolgokat emelik ki először és azzal foglalkoznak, és fokozatosan utána az összes többivel. Így elképzelhetőnek tartom az állításukat, hogy meg tudják lépni a 2040-es tervüket, de tény, hogy rengeteg tennivaló van és nagyon sok új szabályozás csak most jön be. Inkább azt olvastam róluk és volt H&M-es előadónk is, hogy nagyon szuperül haladnak a fenntarthatóság fejlesztésével, javításával, az emberi jogokkal, a munkakörnyezettel, valamint több minősített, fenntartható pamutból is dolgoznak. Az állatjólétet, az állatvédelmet is igyekeznek egyre jobban az ellenőrzésük alatt tartani. Ezekről mind, mind jelentéseket kell készíteniük, amit a GRI határoz meg, hogy hogyan. A GRI (Global Reporting Initiative) egy szervezet, ami a legismertebb és legelterjedtebb keretrendszer a fenntarthatósági információk jelentésére és fejlődésének bemutatására. Ez egy iránymutatás a cégek felé, hogy mit kell tartalmaznia a fenntarthatósági jelentéseknek. Röviden, amelyik cég ténylegesen dolgozik a fenntarthatósági célokkal, azoknak van általában GRI-s raportjuk, amibe privát emberek is bele olvashatnak, hogy hol tart éppen a cég.

A pénzügyi részéről én sajnos nem tudok információt adni. Biztos visszafogta a járvány a bevételeiket, de az is biztos, hogy sok kiadasuk is van a fejlesztések és átállások miatt. Képzéseket tartanak azokban az országokban, ahol termesztik a gyapotot, a munkavállalóknak, a készítőknek és a divattervezőknek is a megvalósítható emberi jólét és a fenntarthatósági értékek/mértékek érdekében. Sokat lehetne erről még regélni, de akit jobban érdekel kicsit ássa bele magát, mert rengeteg információt lehet találni a cégről és szemelyesen döntheti el, hogy mennyire fenntartható. Én egyáltalán nem állok sem mellette, sem ellene, csak az általam olvasottakat szedtem össze dióhéjban.

Én is azt gondolom Heni, hogy érdemes utánaolvasni és követni a H&M-mel kapcsolatos információkat a fenntarthatóság irányába való elmozdulásukról. Talán még érdemes itt megemlíteni az u.n. Innovation Circular Design Story új kollekciójukat, amely két témát ünnepel: a fenntarthatóságot és az örömöt.

Az élvonalbeli újrahasznosított és újrahasznosítható anyagok sokaságának felhasználásával készült kollekció kiemeli a H&M elkötelezettségét a körforgásos termelési forma és divat iránt. Az új kollekció megünneplésére a H&M összeállt Normani Kordeival, Gigi Hadiddal és Kaia Gerberrel, hogy felölelje a buli-előkészítés és az öltözködés izgalmát és várakozását.

Te mikor kezdtél a fenntartható divattal foglalkozni és mi motivált abban, hogy a saját márkádat is ezen a vonalon belül fejleszd? Miután részt vettél a GSFW-en és az ázsiai digitális divatheteken is, ezek milyen svéd visszhangja találtak?

Ez a szó, hogy fenntarthatóság sokáig nem is volt a szótáramban, nem igazán tudtam, hogy mit jelent konkrétan, de mindig is fontos volt számomra, hogy jó minőséget, hosszú távú designt készítsek, kézműves dolgokat és a hagyományt belecsempészve. Az egyetemen is mindig ezt hallottam és mindig is igyekeztem ezeknek megfelelni a termékeimmel.

Első hallásra felmerül, hogy az esküvői ruhák miért is lennének fenntarthatóak, de konkrétan én ezzel kezdtem foglalkozni tudatosan 2016-ban. Ekkor felvásároltam egy régi esküvői üzlet ruháit, amelyek a 80-as és 90-es évek divatját képviselték. Az ruhák anyagai jó minőségűek, csipkéik és gyöngyeik teljesen jó állapotban maradtak meg. Ezeket a kreációkat teljes mértékben átszabtam és új formát adtam nekik, így nem a szeméttelepre kerültek, hanem új életre keltek.

Ezen kívül sok mindent tervezek és igyekszem kiszolgálni a megrendelőim kéréseit, javítok, átalakítok és lakástextiliákat, kiegészítőket is készítek. Volt egy szalonom itt Ljungby-ban 2 éven keresztül, de a főállásom mellett sajnos kevés időm maradt a ruhákra. Esténként és hétvégenként készítettem a ruhákat és az üzletben szabadidőmben voltam. Tervemben áll mielőbb új szalont nyitni, és van is valami kialakulóban, de erről még nem szeretnék most beszélni. Addig is az otthonomból látom el a kedves megrendelőimet, akik szívesen jönnek hozzám, mert akkor mindig trécselünk is egy kicsit és én is szárnyalhatok a szenvedélyem útján. A legnagyobb kiteljesülésem azonban, amikor divatbemutatóra készülhetek, mert akkor igazán megmutathatom magam és a kifinomult kreativitásom.

Az UHT-t mint márkát, mint a ruhákat és szolgáltatásaimat fejlesztem a még nagyobb fenntarthatóság érdekében és átalakíttattam a weboldalam, ez a www.udvarheni.com már három nyelven is elérhető és további fejlesztései is tervben vannak.

Fotó: UHT kollekió

A megjelenésem először, mint fenntartható tervező a Global Sustainable Fashion Week-en volt tavaly nyáron, majd a már említett ASEAN International Digital Fashion Week-en, amely elég nagy port kavart itt Svédországban is ebben a pici városban, ahol élek. A helyi régiós lap, a „Småläningen” hívott fel, hogy interjút szeretnének csinálni velem, mert hogy ekkora kis városból egészen Szingapúrig jutottam el a ruháimmal és a koncepciómmal. Rengeteg támogatást kaptam és kapok azóta is, hogy jó az, amit csinálok és felkértek azóta egy zártkörű női közösségbe is, hogy mutassam be az öltözékeim egy kedves kis reggelizős show keretében, amire elvileg valamikor februárban kerül sor, ha a pandémia is engedi.

Sokat köszönhetek a Divat Ligának, mert az együttműködés által még több inspirációt kaptam és megjelenési lehetőségeket, na és egy szuper csapattal dolgozhatok egy szebb és jobb jövőért, ahol a kreativitás virágozhat normális keretek között.

Milyen svéd művészt, tervezőt, márkát, szakembert stb. tudnál kiemelni, akik meghatározó szerepet játszanak a fenntartható divatban?

Elég sok márka, szervezet van, amiket mostanában ismertem én is meg. Ilyen pl. a Filippa K, Odd Molly. Illetve a Tretorn, ami a világ egyik legrégebbi sneakers készítője egészen 1900-ig visszamenően Helsingborgból. A Tretorn nem csak a sneakerseiről, hanem az esőkabátjairól is ismert. A világ óceánjaiból gyűjtik ki a műanyagot és azt hasznosítják újra a termékekben. Évente 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba és ezzel próbálnak segíteni a környezetünkön.

Ezen felül számomra az egyik legpéldamutatóbb talán a Nudie Jeans, ami farmerokat készít és talán ők az egyik legjobban haladtak előre a fenntarthatóságban. Csak minősített pamutból dolgoznak, élethosszig tartó javítási garanciát vállalnak a farmerjaikra, útmutatást adnak, hogyan viseld, hogy tovább tartson. Tisztítási tanácsokat adnak, amivel vizet spórolunk meg és energiát. A szállítási feltételeik is eléggé megfelelőek és ha mégis akad kivetnivaló mert, hogy mindig akad... azokon is a legnagyobb odafigyeléssel dolgoznak és javítják azokat. A munkakörnyezet nagyon fontos számukra, a munkavállalók jólléte és a bérezések is.

Fotó: Javítási lehetőségeket is kínál a cég

Fotó: Nudie Jeans fenntarthatóság részlege: Kevin Gelsi, fenntarthatósági koordinátor, Eliina Brinkberg,környezetvédelmi menedzser, Sandya Lang, fenntarthatósági menedzser

Hogyan látod Svédországban a fiatalok aktivitását a környezetvédelemben? Gondolok itt a Greenpeace mozgalomra vagy Greta Thunberg által indított és világméretűvé növekedett klíma sztrájkra és a mögé csoportosult aktivizmusra.

A Greenapeace-t követem én is és szerintem nagyon sok jó kezdeményezések vannak, óriási visszhangja van itt is a megmozdulásaiknak. Nemcsak a fiatalok követik, hanem mind a szakmabeliek, mind privát személyek egyaránt. Iskolákban a nagyobb diákok elemzik ezeket a szervezeteket, a munkásságukat és rövid tanulmányokat is írnak róluk.

Greta Thunberg mindenki számára ismerős Svédországban és nagy példakép. Amikor elkezdett Greta sztrájkolni rengeteg diák más városokban is hasonlóan cselekedett. Greta neve a fenntarthatósághoz és a bármilyen klima is fűződik itt Svédországban. Legalább is mindenkinek ez az első dolog, ami az eszébe jut róla. Svédország szerintem vezető helyen van a fenntarthatóság kérdéseiben és sokat tesz a klíma helyre állításáért vagy legalább is a romlás visszaszorításáért. Példaértékű lehet sok országnak!

Nemcsak a klíma, fenntarthatóság, környezettudatosság, de a szociális jólét kérdése is fontos az országban és a gyerekek korai edukációjában. Az iskolai felkészítő osztályban már téma a szemét szortírozása, a szemetelés hátrányos kövekeztményei, de a gyerekek már mesélnek arról is, hogy modern rabszolgaság folyik rengeteg országban, míg „mi jól élünk és élvezzük a finom meleg otthont és a kellemes ruhákat, ételeket. ”

Évente, november 20-án, megemlékeznek az iskolákban és műsorral készülnek a gyerekek az FN (Förenta Nationerna - svédül), vagyis ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete -magyarul) gyermekek jogaiért (Gyermekjogi Egyezmény) való létrejöttéért. Ez is azt mutatja számomra, hogy mindent megtesznek azért, hogy egy tudatosabb nemzedéket neveljenek minden szempontból.

Szoktál-e divattal kapcsolatos eseményekre, workshopokra stb. járni? Milyen kiemelt divathetek, (nemzetközi) csúcstalálkozók vannak ilyen témában az országban? Ezek mennyire nyitottak a tömegek számára és ez a vírus helyzet miatt hogy változott?

Korábban voltam a Stockholsmässa-n, ami Skandinávia legnagyobb találkozóhelye. Sok kiállító jön mindenféle különböző termékekkel, így sok ötletet lehet meríteni különböző témákban és kapcsolatokat építeni.

A kovid időszakban elsősorban skandináv tervezők vagy textilművészek online előadásain veszek főleg részt, többek között Marimekko, Marjatta Metsovaara, Annika Rimala, Göta Trägårdh, Ritva Wahlström, Viola Gråsten által fémjelzett eseményeken. Fontosnak tartom, hogy megismerjem a skandináv kultúrát és tervezőket.

Idő hiányában, sajnos kevésbé tudok részt venni workshopokon, de nagyon sok jó lehetőségem lenne. Még régebben többet jártam offline workshopokra, de manapság ezeket inkább online szervezik, mert így az ország különböző részeiről is becsatlakozhat bárki. Ezeknek van egy bizonyos díja, de nem vészes. Általában fontos, hogy valamilyen módon a részvevők kapcsolatban legyenek a divattal. Az állam is támogatja ezeket az eseményeket, megmozdulásokat például iskolákon, múzeumokon keresztül és az oktatásban. Hírleveleket kapok a Textile and Fashion 2030-tól, melyből naprakész lehetek. Ez egy nemzetközi platform a fenntartható divattal és textilekkel kapcsolatosan. Ezek az információk a fenntartható, intelligens (smart) textiliákra vagy a körforgásos divatra, dizájnra vonatkoznak elsősorban. 2021-ben rendezték a Big DO Design Hackathon-t, amely egy óriási meeting volt. Itt cégek gyűltek össze és közösen dolgoztak azon, hogyan érhetünk el globális célt. Általában jelentkezni kell ezekre a találkozókra is értesüléseim szerint és a virus helyzet miatt, hybrid módban került majd megrendezésre.Továbbá érdemes a TEKO-t érdemes követni, amely Svédország Textil és Divat Cégeinek Szervezete.

Milyennek látod a „Sokszínűség, egyenlőség és befogadás” elvek elfogadását Svédországban? Jól tudtál-e beilleszkedni az ottani közösségbe, mennyire voltak befogadóak veled kapcsolatban?

Abszolút jónak látom ezt a hozzáállást! Minden lehetőséget megadnak, hogy jól érezd magad az országukban és mielőbb be tudj illeszkedni, el tudj kezdeni dolgozni, hiszen ez nekik is érdekük. Egyáltalán nem éreztem magam kirekesztettnek, vagy elnyomott bevándorlónak, mint pl. anno Angliában, mert ott éreztették ezt velem folyamatosan. Svédországban élni kell a lehetőségekkel! Az emberek hozzáállása nagyon hasonlít számomra a kanadaiakéhoz és szerintem ezért is szeretek itt élni, mert imádtam Kanadát is és az ott élő embereket is.

Nekem szerencsére elég jól ment a beilleszkedés, de azt hiszem én tényleg sokat is tettem érte. Na és elég szociális vagyok, így ha tudtam, ha nem, a nyelvet eleinte magyaráztam mindenhogyan. Az angollal sokat tudtam érvényesülni, de amint már kicsit is tudtam svédül, azonnal elhagytam, mert büszkék az emberre, amikor hallják, hogy akarsz az anyanyelvükön beszélni és ezt ki is nyilvánítják, így pozitív töltést adott, hogy ne hagyjam abba. Persze, ha valami nem jutott eszembe, akkor az angol mindig kéznél volt, de minél kevesebbet akartam használni.

Ki tudsz-e emelni olyan inspirációt, amelyet véleményed szerint elsősorban ebben az országban kaptál meg és ez esetleg az olvasók számára is motiváló lehet?

Mindenképpen a figyelem, az elfogadás és a befogadás. Értékelik a tudást, amit magaddal hozol és engednek érvényesülni, segítenek mielőbb beilleszkedni kávézós/teázós délutánokkal, céges nyílt napokkal, ahol üzletvezetőkkel, igazgatókkal, sikeres emberekkel találkozhatsz és kapcsolatokat építhetsz a gyorsabb integrálódás érdekében. Persze tenni is kell érte és bizonyítani, de ha egyszer befogadnak, akkor mindenki elfogad és ajánlanak.

Nagyon köszönöm az őszinte válaszaid, bár egy kicsit hosszabbra sikerült az interjúnk, de azt hiszem akiket a divat, fenntarthatóság és az ezzel kapcsolatos svédországi tapasztalataid érdekelnek, hasznos információkra és motivációra lelnek benne.