A Nemzeti Divat Liga Magyarország Egyesületnek és a Fashion Revolution Hungary csapatának tagjai és önkéntesei közül sokan tanultak vagy dolgoztak külföldön, vagy éppen most is külföldön tartózkodnak, sőt több tervező egy új országban megkezdett karrierje után a letelepedés mellett döntött. Mi motiválta őket erre a lépésre? Milyen tapasztalatokat és információkat tudnak átadni az adott országról azoknak, akiket a fenntarthatóság, kreativitás, divat és művészet érdekel vagy már ezen a területen dolgoznak itthon? Erre keressük a válaszokat a blogban.
Harmadik interjú - Orosz Réka - Egyesült Királyság, London
Fotó: @imiragemagazine @emge.gabor
Orosz Réka divattevező nevét itthon és külföldön is sokan ismerjük. Réka Budapesten született, női szabónak, textilmérnöknek és divattervezőnek tanult. Kora gyermekkora óta foglalkoztatja a fenntarthatóság és a Föld megmentése. Ma is az általa tervezett összes ruhadarabot maga készíti, szabja, varrja és díszíti. Kollekcióit a természet szépsége, és a magyar népi hagyományok ihletik.
Az elmúlt 15 évben sikeres bemutatói voltak Budapesten, a London Fashion Week-en, Dubaiban, Leicesterben, Birminghamben, és Islamabadban is. Hosszú ideig élt és alkotott az Egyesült Királyságban, de a Budapest Fashion Week bemutatóit akkor sem hagyta ki. A mi ismeretségünk innen datálódik, hiszen évről évre én is figyelemmel kísérhettem a Budapest Fashion Week-en a bemutatóit, mindig új és különleges kollekciókkal kápráztatta el a közönséget. Több alkalommal a divatbemutatójára kinti népszerű modelleket is meghívott, ezzel is izgalmasabbá téve a találkozást az új, fantáziadús ruháival.
London igen népszerű a magyar tervezők körében, a Nemzeti Divat Liga Magyaroszág Egyesület két volt team vezetője jelenleg is ebben a divatvilágot erősen meghatározó városban él.
Mesélnél nekünk arról, hogy Te hogy kerültél Angliába, volt-e valamilyen különleges motivációd, hogy pont ezt az országot válasszad?
Először turistaként jártam Londonban és elvarázsolt, imádtam a baloldali közlekedést, az emberek nem álltak le megszólni a másikat, hogy az ő elvárásaik szerint hogyan kéne öltözködni, mert mindenki szabadon vehet fel bármit, ami neki tetszik. A város tele volt élettel, rengeteg program lehetőség adódott. Egy barátom kint lakott és ő segített a hivatalos ügyekben az elején.
Hogyan látod a divat helyét Angliában a művészetekben és a társadalomban? Mennyire becsülik meg a művészeket, tervezőket esetleg összhasonlítva a hazai tapasztalatokkal?
Az angolok szeretik a művészetet, rengeteg kicsi galéria van, és a legtöbb múzeum állandó kiállításai is ingyenesek. A gyerekek ott tanulnak a British Múzeumban történelmet és művészetet, meg a Természettudományi Múzeumban biológiát, földrajzot. Ez nagy lehetőség az érzékenyítésre. A másik része az, hogy míg Magyarországon mindenki kézimunkázik, fest, rajzol, ír, vannak akik több mindenben tehetségesek, addig Angliában a népesség csekély hányada rendelkezik ilyen képességekkel. Ennek okán csodálják a művészeket, a divattervezőket is beleértve.
Milyen lehetőségeid voltak kint a fejlődésre, a kollekcióid fejlesztésére és az bemutatkozásokra? Hogy jellemeznéd, számodra egy hosszabb folyamat volt-e, illetve a "tudatossági szinted" fejlődése is hozzájárult-e ahhoz, hogy kollekcióid tervezése és elkészítése egyre jobban illeszkedik a fenntarthatósági elvekhez (környezettudatosság, zero waste, népi hagyományok, értékőrzés)?
Kint is az ismeretségen múlnak a lehetőségek, akárcsak itthon vagy bárhol a világban, viszont minél többet dolgozol, vagy jelen a divateseményeken, annál több embert ismerhetsz meg, akik tudnak segíteni. Mindig mondtam is, hogy ez egy drága szakma, mert rengeteg befektetett pénz és energia kell hozzá.
Ez is egy tanulási folyamat, folyamatos képzést igényel, hogy a legújabb technológiákról tudomást szerezzen az ember. Nyilván van sok olyan része, amely állandó, nekem a zero waste, környezettudatosság és hogy minden részletét én készítem a ruháimnak ilyen, de a textilhasználat, szabásminta készlet változik az évtizedek során. Rám jellemző, hogy bár a legtöbb kollekciómat a természet sugallta, mégis mindegyik más, állandó változásban vagyok. A férfi ruházatban kint teljesedtem ki, van egy speciális márkám testépítőknek, amelyre volt igény, ez szabástechnikai kihívást jelentett amikor elkezdtem, mert teljesen más arányokkal rendelkeznek mint általában a férfiak.
Mennyire látod Angliában az elmozdulást a divatban a fenntartható, etikus és körforgásos divat felé? Van-e az ilyen divat cikkek iránt komoly vásárlói igény, mennyire megfizethetők az eco tervezők ruhái például a fiatalok részére, akik a fast fashion alacsony áraihoz szoktak? Vivienne Westwood által hangoztatott buy less, choose well, make it last koncepció mennyire jellemző az angol vásárlókra? Mennyire változtatta meg a vásárlási szokásokat a kovid?
Az angol vásárlók igencsak árérzékenyek, nem hordják sokáig a ruháikat, így nekik a fastfashion pont megfelel, a közízlés ott sem más mint itthon. A jelentős különbséget abban látom, hogy amikor tehetik sokat járnak el otthonról és egy vacsorához, csajos estéhez is kiöltöznek, egy 65 milliós országban ez jelentős mennyiségű potenciális vásárlót jelent. Valamint az elmúlt 20 évben jól éltek, kerestek annyit, hogy megengedhessék maguknak, hogy felöltözzenek. Viszont az ilyen darabokat egyszer-kétszer veszik csak fel, aztán megy a charity shopba.
Nem gondolom, hogy súlyosan befolyásolná az átlagember vásárlási szokásait az eco-termékek elérhetősége, ha tetszik megveszik, ha nem, otthagyják.
Azt gondolom, ebben a tervezőknek kell elöl járniuk, és kialakítani rá az igényt.
Én még a covid elött haza költöztem, de az ősszel hívtam néhány angliai tervezőt a Budapest Fashion Week-re, többen azt válaszolták, hogy nem készítettek új kollekciót, mert lecsökkent az igény, mivel nem lehet eljárni sehova a vírushelyzet miatt.
Persze olyan is akad, aki ezt az időszakot arra használja, hogy új fenntartható alapanyagokat kutasson fel, és kapcsolódjon a természethez.
Ha Angliával kapcsolatban a környezettudatosság, klímaváltozás és fenntarthatóság kérdéseit feszegetjük, Réka szerint abban az időben még
nem követelte a nép. Az, hogy én fenntartható ruhákat terveztem és készítettem, az én "játékom" volt, igazából elenyésző százalékban érdekelte a környezetemben lévő embereket...
A nagy cégek továbbra is a profitra koncentrálnak, és a nem képzett vásárlóknak jó reklámkampányokkal bármit eladnak.
Vannak aktív fiatalok, mindig is voltak, a legnagyobb áttörést a szőrmeiparban látom. Nem hordanak állatszőrt a magukra adó fiatalok. E mellett a műszőrme ipar felfejlődött, és az eredetivel szinte azonos kinézetű termékeket állítanak elő. Persze ez mind "műanyag", de az még mindig sokkal jobb mint erre tenyészteni és leölni állatokat. Ezen a téren megoszlanak a vélemények, mi a fenntarthatóbb, mi az etikusabb, hol húzódnak a határok.
Az elmúlt években viszont sok változást tapasztalhatunk az Egyesült Királyságban is és talán az emberek hozzállása is pozitívabbá vált a fenti kérdésekben. Ahogy a klíma kérdéshez is, hiszen tudósok szerint az Egyesült Királyságban már most is pusztító klímaváltozás zajlik, megnövekedett csapadékkal, napsütéssel és hőmérséklettel és ezt az átlagember már tapasztalja. A szakértők szerint 30 év leforgása alatt az Egyesült Királyságban 0,9 Celsius-fokkal lett melegebb és 6%-kal nedvesebb lett.
Ahogy Réka is említette a túlzott ruha vásárlás kérdését, az Egyesült Királyságban több ruhát vásárolnak, mint bármely európai országban, és évente több milló ruhadarab végzi a szeméttelepen. Az Oxfam kutatása kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban vásárolt új ruhák percenként több szén-dioxid kibocsátást okznak, mint hatszor autóval körbeutazni a világot! A divat környezeti lábnyomának csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a ruhadarabok élettartamának növelése. A Nottingham Trent Egyetem Ruházati Fenntarthatósági Kutatócsoportja azt állítja, hogy a ruhadarabokat hosszú élettartamra kell tervezni, és a divatipanak változtatni kell tervezési gyakorlatán, hogy pozitív hatást gyakoroljon arra, mennyi ideig maradnak viselhetők. Ha több divatmárka és tervező ez irányba mozdul, akkor 20-30 %-kal is csökkenthetik a szén-, víz és hulladéklábnyomot.
Ma már sok jó példát is láthatunk ebben az országban is, amelyek a fenntartható öltözködést motiválják. Jó gyakorlatként említhető néhány jótékonysági szervezet, mint a White Rose, amely gondosan válogatott, újrahasznosított ruhákat kínál. A fenntartható és környezettudatos márkákat képviselik az angol Thoreau a Boden a Thought Clothing vagy a A Komodo kollekiói. Ezen a vonalon úttörőnek számít Stella McCartney, aki egyre több újrahasznosított és innovatív fenntartható anyagot használ és több olyan kampány élére is áll, amely az állatvédelemmel, biodiverzitással vagy a klíma változással van kapcsolatban. Például a 2021-es Föld napja alkalmából kis kapszula kollekciót indított, támogatva a Greenpeace kampányát az Amazonas erdőirtásával kapcsolatosan, de emlékezetes a legutóbbi COP26-os kirohanása a bőripar ellen az állatvédelem nevében.
A Nemzeti Divat Liga Magyarország Egyesület által szervezett Global Sustainable Fashion Week-en több angol öko tervező is bemutatkozott (a két fotón két angol résztvevő BAV TAILOR és Mia Sylvia ruhái, utóbbi az anyagokat is maga festi növényekkel), valamint a nemzetközi előadók között volt a British Council képviselője, aki a fenntartható divattal kapcsolatos projektekkel foglalkozik. A British Council több más szervezettel együtt, például a Fashion Revolutionnal is együttműködik a fenntartható divatban tevékenykedő tervezők és művészek támogatását célozva.
A FR és a British Council u.n.Open Studió program egyik tervezőjének munkája a COP26-hoz csatlakozva
A 2020-as BAFTA (a British Acedemy Film Award) ceremónia arra ösztönözte a vendégeit, hogy viseljék újra a régi ruhájukat és mutassák be a zöld dizájnukat a vörös szőnyegen. Kate Middleton pldául egy 2012-ben viselt Alexander McQueen ruháját vette fel újra.
Milyen tapasztalataid vannak az országban a divat, design oktatásról?
Az oktatás drága. Csak kivételes tehetségeket vesznek fel ösztöndíjjal. Leginkább az önbizalom növelést oktatják. Hatalmas önimádattal, kevés tudással, és még kevesebb alázattal jön ki az új generáció az iskolákból. Divattörténetet sokat tanulnak általában, de a technikai részek, a ruha gyártás folyamata teljesen kimarad. Nem tanulnak szabásmintát készíteni, keveset varrnak kézzel, és nem tanulnak meg alkalmazkodni a feladatokhoz. Sok gyakornokot oktattam és talán 4 fiatal volt, akit tényleg érdemes volt. A számítógépes tervezés még jobban eltávolította a hallgatókat a valós termékektől.Az oktatás a legjobb üzlet manapság, úgy is kezelik.
Egy ismerősöm szegénynegyedben foglalkozott fiatalokkal, nekik tartottunk néhány foglalkozást az újrahasznosítás jegyében. Hogyan vigyázzanak ruháikra, javítsák meg, vagy alakítsák át azokat. Azt szerettem, sokukat érdekelt.
Anglia sokszínű ország az ott élő lakosságot tekintve, te milyennek láttad a „Sokszínűség, egyenlőség és befogadás” (Diversity, Equality & Inclusion) elvek elfogadását és alkalmazását Angliában? Tapasztaltál-e bármilyen megkülönböztetést veled kapcsolatosan?
Nekem szerencsém volt mint szabásminta készítő és ruhatechnológus. Számolatlanul küldözgettem a CV-m több száz helyre, a válasz általában az volt, " ez kiemelt munkakör, minimum öt éve kell az Egyesült Királyságban tartózkodni hogy behívjanak beszélgetésre". Aztán egyszer csak jött egy lehetőség, ahol nem érdekelte őket hogy mióta lakom ott, csak az, hogy meg tudjam csinálni a feladatot. Ott sokféle nemzetiség dolgozott, és nagyon izgalmas tapasztalás volt. Rengeteget kellett utaznom a világban, ami szintén jó volt, bár nagyon fárasztó.
Aztán jött a Brexit szavazás, és senki nem mert felvenni egy kelet európai szabásmintakészítőt.
Ezután résztvettem egy átképzési programban amit az állam finanszírozott. Szerettem nagyon azt is.
Fotó: MOEVIR magazine, fotós: @gabor248
Kaptál-e olyan életre szóló inspiráiót Angliában, amelyet az olvasók számára is érdekes lehet üzenetként átadni?
Az angol mesevilág, mitikus lények, tündérek, koboldok elbűvölőek. Ott teljesen normális ha a lakásodban szellemek randalíroznak éjszaka. A városokat úgy építik, hogy a sok park miatt elviselhető a tömeg és házrengeteg. Ebben is szerencsém volt, mindig kertesházban laktam kint.
Véleményem szerint az inspiráció belülről fakad, a természet szeretetet és életigenlést hozza-viszi magával az ember.
Milyen eseményeken mutattad be a legújabb kollekcióidat a közelmúltban?
2021 nekem nagyon jó évem volt, meghívást kaptam a Global Sustainable Fashion Weekre, amelynek az öko divatbemutatóját Balatonbogláron rendezték tavaly nyáron, majd az ASEAN Digital Fashion Week következett, ez egy jelentős szingapúri nemzetközi divatesemény és ezt követően a Digital Czechia Fashion Week-en a folk art vonalat képviseltem, valamint a Budapest Fashion Week-en is bemutattam a Népi Modern kollekcióm.
Ezenkívül több nemzetközi eseményre kaptam meghívást (Madeira Fashion Weekend, vagy az Italian Sky-High Ocean Catwalk) . Évelején egy nagysikerű könyvben, a Model Diaries UK-ben fotózták be több ruhámat, majd rengeteg magazin publikációnk is volt, csodás magyar fotográfusokkal való együttműködés során.
Köszönjük az interjút és további sikeres munkát és bemutatókat kívánunk!
Orosz Réka kollékciójának fotózásaiban közreműködtek:
Fotósok : Déva Zoltán, és Mészáros Gábor
Modellek Népi Modern: Domonkos Ági, Szentesi Molly, Varga Boglárka, Molnár Andrea
Smink: Hercsik Eszter, Haj: Deres Nóra
Modellek Évszak tündérek: Csipai Klaudia, Sajgál Sára, Mary John, Koncz René
Smink: Veres Barbara, Anamarija Repar, Budapesti Sminkiskola
Modellek Sellők: Marosi Zita, Tallián Szilvia, DUdás Hanga Júlia, Jády Klarissza, Arsenic Adorján
Smink: Bálint Szabina, Szlazsánszky Virág, Budapesti Sminkiskola
